A 0,8-as szabály buktatói.

Menetet szeretnénk fúrni, de örök probléma, hogy mennyivel is kell előfúrni neki ? Sokan ismerik azt a 0,8-as szorzót amivel jó "alaposan" ki lehet számolni, hogy mekkora csigafúró is kell az előfúráshoz. Akiknek a 0,8 mindig bevált, azok ne is olvassák tovább az írásomat, mert csak összezavarnám őket. Nézzünk csak egy példát. Vegyünk egy M10-es menetet és annak az előfúróját számoljuk ki a 0,8-as szorzó felhasználásával. 10 x 0,8 = 8 , vagyis a névleges menetátmérőt megszorozzuk 0,8 -al és elvileg megkapjuk a fúrandó lyuk átmérőjét, azaz a 8 mm-t. Én azt mondom, hogy nem 8 mm-nek kell lennie, hanem 8,5 mm-nek. Lássuk, miből adódik az eltérés ?

A leegyszerűsített rajzon 3db csavaranya látható, különböző menetemelkedésekkel. Példaként legyen egy M10x0,5-ös , egy M10x1-es és egy M10x1,5-ös . Az első kettő finom menetű, míg a harmadik a normál M10-es menetnek felel meg. "D"-vel az anya magméretét jelöljük. Nem kell hozzá Einstein-nek lenni, hogy lássuk , minél nagyobb a menetemelkedés annál kisebb a magmérete. És pontosan ez a baj a 0,8-as számítási móddal, hogy nincs benne a képletben a menetemelkedés értéke. Próbáljuk ki a következőt: Vegyük a menet névleges menetátmérőjét és vonjuk ki belőle a menetmelkedést. Vagyis egy M10x0,5-ös menetnél a 10mm-ből levonjuk a 0,5mm-t , így megkapjuk a 9,5mm-t, vagyis ennyivel kell előfúrni a menetfúráshoz. M10-es normál menetnél, aminek 1,5mm a menetemelkedése, 8,5mm-el kell előfúrni. Ezen szabály minden metrikus menetre alkalmazható, mérettől és emelkedéstől függetlenül.

Visszatérve a 0,8-as szorzóra. Ki és miért találta ki ezt a kissé félresikerült számítási módot. A pontos válasz nem is lényeges, inkább a korszak amikor alkalmazni kezdték. Gondoljunk csak bele. A gépiparban , ahol mindenféle menetet fúrtak, biztosan tudták a pontos szabályt, elvégre mégsem fúrhattak elő egy teszem azt 50mm-es menetnek 40 mm-es csigafúróval, de mi volt a helyzet egy átlag földművessel akinek a kézi hajtású kukoricadarálójába kellett egy menetet fúrni. Akkoriban a 3 fokozatú kézi menetfúrók voltak elérhetők a helyi "Praktikerben". Na persze nem az olyan jóképű menetfúrók, mint ami a képen látszik, sokkal sokkal gyakoribbak voltak az olcsóbb Wolfram acélból készült WS anyagjelzéssel ellátott menetfúrók. Ha a 0,8-as szorzóval valaki kiszámolta a magfuratot, akkor mindig egy kicsit kevesebb jött ki eredményül. A kézi menetfúró a fokozatosság elvén ki tudta forgácsolni a felesleges anyagmennyiséget, de ami nagyon fontos , hogy kb az M5 - M12-ig terjedő menetek készíthetők ezen módon és csak többfokozatú kézi menetfúróval. Egyfokozatú gépi menetfúrónál igen rizikós a helyzet, könnyen beletörjük a szűkebb magfuratba. ------------------------------------------------------------------------------------

És akkor térjünk vissza a helyes magfurat számítási módra. A menetátmérőből vonjuk ki a menetmelkedést és annyi lesz a magfurat. De itt sokan rázzák az öklüket, hogy honnan lehet tudni a menetemelkedést. Ne már... az internet tele van menettáblázatokkal, csak ki tudod nyomtatni. Csak a normál menetekhez kell a táblázat, a finom meneteknél megadják a menetfúrón. De segítség lehet egy olyan tolómérő is aminek a hátulján szerepelnek a szükséges adatok, de egy menetfésű beszerzése sem túl nagy költség. Halkan megsúgnám, ha van egy normál M6-os csavarod akkor van egy 1mm-es menetfésűd is, vagy egy M10-es csavarnál van egy 1,5mm-es menetfésűd, ugyanis az ismert méretű csavar szinte ugyanúgy használható menetfésűként, mint ha tényleges menetfésűt használnánk. A magfuratkészítést egy kissé elősegítette a szabványalkotók ébredése, ugyanis a legújabb szabvány már nem arról szól, hogy a normál menetet például M10-nek , míg a finommenetet M10x1-nek határozzák meg, hanem mindkét esetben feltüntetik a menetemelkedést a következő módon M10x1,5 normál menetnél , valamint MF10x1 -es jelölést finom menet esetén. Az a plusz "F" betű jelöli angol rövidítéssel a "Fine", azaz magyarul a finom menetet. ------------------------------------------------------------------------------------